| Szótár - Mindenkinek |
|
Szótárunk segítségével megpróbáljuk egyszerűbbé és érthetőbbé tenni a manapság oly gyakran használatos idegen szavakat, illetve fogalmakat. Remélve, hogy ennek segítségével Ön is elsajátíthatja mindazon ismereteket, amelyekre szüksége lehet!
Drain-back: A drain-back (más néven: visszaeresztős) rendszerek ma a napkollektoros rendszerek fontos elemének számítanak. A drain-back rendszer beépítésével kiküszöbölhető számos probléma, ami a napkollektoros rendszerek esetében előfordulhat. Ezt a rendszert a napkollektor primer (elsődleges) körébe építik be. Feladata, hogy csak addig legyen hőtovábbító közeg a kollektorban, amíg arra valóban szükség van. Ha túl meleg van, ha túl hideg van, vagy ha áramkimaradás van, akkor a kollektorban lévő hőátadó folyadék a gravitáció által visszacsurog a drain-back tároló tartályba, és innen csak akkor kerül vissza újra a rendszerbe, amikor arra szükség lesz. Heat-pipe: A vákumcsöves napkollektorok fontos eleme. A heat-pipe egy réz cső, amely illékony folyadékot tartalmaz, ennek segítségével a heat-pipe által a vákumcsőtől átvett hő felemelkedik a heat-pipe legfelső részébe. Az egyszerűbb napkollektoros rendszerek esetében a vákumcsövek belsejében folyadék kering. De ezek az egyszerű rendszerek így ki vannak téve a fagyveszélynek. Többek között e probléma kiküszöbölésére alkalmazzák a heat-pipe-ot. A heat-pipe-ot a vákumcső belsejébe illesztik, ez helyettesíti immár a csőben lévő folyadékot.. A heat-pipe felső végét hőgyűjtő fejbe vagy tartályba csatlakoztatják. A heat-pipe felső része akár 270- Hőcserélő: A hőcserélők segítségével hőenergia adható át több, egyébként egymással közvetlenül össze nem kapcsolt rendszer között. Például a tetőn elhelyezett napkollektor által felmelegített vizet elvezetjük egy puffertartályhoz. A felmelegített vizet nem engedjük be közvetlenül a tartályba, csak a tartályban elhelyezett hőcserélőbe. A tartályban lévő víz és a napkollektorból érkezett víz így nem keveredik össze, de a kollektorból érkező hő a hőcserélőn keresztül felmelegíti a tartály vizét. A tartályban felmelegített víz kivehető közvetlenül is, vagy további hőcserélő(k) segítségével vezethető át például a fűtésrendszer felé. Napkollektor: A napkollektor olyan eszköz, mely napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőt. A hőtovábbító közeg jellemzően folyadék. A napkollektorok több fajtája ismert. Az egyik legrégebbi napkollektor a síkkollektor. Ennek használata ma már visszaszorul a sokkal korszerűbbnek számító, jóval nagyobb hatásfokkal működő és olcsóbb vákumcsöves napkollektorok javára. A vákumcsöves napkollektor ára immár rövid időn belül megtérülő beruházásnak számít. Puffer tartály: Hőtároló tartály. A napkollektorok által felmelegített vizet tárolja olyan időszakra, amikor nincs elegendő napsütés a kollektorok üzemeléséhez. A puffertartályban egy, vagy több hőcserélő található, amelyen keresztül a tartályból a melegvizet a fűtés, illetve fűtésrásegítés céljára lehet kivenni. Vákumcső: A vákumcsöves napkollektorok legfontosabb eleme. A vákumcső nyeli el a nap energiáját és alakítja át hővé. A vákumcső egy kettős falú üvegcső, a két csőfal között vákuum található. A vákum tökéletes hőszigetelő lévén nem engedi a napenergiából a belső csőfalra vitt abszorber (elnyelő) réteg által hővé alakított energiát visszajutni a környezetbe. Vákumcsöves napkollektor: A vákumcsövekből paneleket készítenek, a csöveket keretbe helyezik, általában egy-egy keretbe 10, 20 vagy 30 cső kerül. Az egyszerűbb rendszereknél a a csövek tetejére tartályt illesztenek (Pl.: Simplesolar compact). Az egyszerűségüknél fogva ezek a legolcsóbb napkollektoros rendszerek, de főként csak hétvégi házakra javasolják használatát. A fűtés, fűtésrásegítéses rendszereknél a tartályt nem építik egybe a csövekkel. A csövekre csak egy hőgyűjtő fejet illesztenek, amely a vákumcsövek által összegyűjtött hőt vízvezetéken keresztül általában egy hőtároló, más néven puffer tartályba vezeti.(pl.:Simplesolar separated)
|
